Dodge Viper

Az olyan modellekkel, mint a SuperBee és a Challenger a Dodge márkája az amerikai Chrysler autóipari konszernhez tartozott az 1970-es években, mely jó motorizáltságú kupékat és kabrió modelleket kínált, melyek pony car és izomautó néven kerültek be az autóipar történelmébe. A hengerűrtartalom nagyjából 7,0 literes volt ennél a járműkategóriánál, amely koncepciónak - mint már magától értetődő - az első olajválság vetett véget, a magas üzemanyag-fogyasztás miatt. Ezt követően a Dodge inkább a sportos középkategóriás járművekre, a nagy egyterűek, a pick-upok és a sporthaszonjárművek (SUV) modelljeire koncentrált, melyek az 1980-as években jelentek meg a Chrysler partnerétől, a MitsubishiLamborghini megvásárlásával a Chrysler 1987-ben esélyt kapott arra, hogy értékes, nagy teljesítményű sportkocsikat hozzon létre. A motortechnológiai támogatással az olaszok megfogalmazták a modern izomautók koncepcióját, mely 1992-ben Dodge Viper néven került az amerikai ügyfelek elé, Európában pedig Chrysler Viper néven kezdték forgalmazni. A névvel összhangban a modell egy saját logót kapott, mely a tipikus Dodge kosban szereplő támadó helyzetben álló kígyófejről mintáztak.

A Dodge Viper első modellje kétüléses kabrió volt

Egy falatnyi sportkocsi - ezt az üzenetet közvetíti a Dodge Viper dizájnja, melynek erőteljesen feszített elülső részét a fényszórók kígyószem-optikája határozza meg. Az első modell csaknem 4,50 méter hosszú, kétüléses, vászontetőskabrióként, Viper RT/10 néven gurult le a szalagról az Egyesült Államokban, mely a könnyű anyagoknak, az üvegszál-erősítésű műanyag karosszériának és az alumínium motorblokknak köszönhetően kevesebb mint 1,6 tonnát nyomott. A Lamborghini mérnökei gondoskodtak a V10-es motor Chrysler modelljéből való beépítéséről, melynek hengerűrtartalma 8,0 liter, teljesítménye pedig 300 kW (408 LE). A hatsebességes manuális sebességváltóval ellátott sportkocsi végsebessége elérte a 264 km/h sebességet. Az 1998 után készült járművek motorteljesítménye 335 kW-ra (456 LE) nőtt.

A nyitott Dodge Viper második generációja még nagyobb falat

Még nagyobb falat a 2003-ban bemutatott második kabrió-generáció, mely a Daimler-Chrysler rezsim alatt módosított V10 motorral és 8,3 literes hengerűrtartalommal rendelkezett. Dizájnjában csak keveset változott, a nyitott Viper most 372 kW (506 LE) teljesítményre volt képes, melynek végsebessége elérte a 300 km/h-t. 2008-ban a Chrysler a sorozatban megjelent egy 8,4 literes hengerűrtartalommal is, melynek teljesítménye 441 kW (600 LE), a kabrió pedig 325 km/h sebességre volt képes. Ugyanakkor a Viper ebben a formában csak az amerikai piac számára volt fenntartva.

A Dodge Viper kupé változata

Két évvel az új modellsorozat indítása után a Chrysler bemutatta a Dodge Viper GTS modelljét, mégpedig 1996-ban, mely egy zárt sportkocsi volt. Az első két gyártási évben V10-es motorral volt kapható, 282 kW (384 LE) teljesítménnyel, melynek helyébe 1998-ban egy kupé került, csúcsmotorral, melynek teljesítménye 35 kW (456 LE). A Viper GTS a Chrysler-Lamborghini együttműködésből származó motorral elérte a 295 km/h végsebességet. A második generációs Viper SRT jelöléssel jelent meg 2006-ban, nyitott kupé modellként. Európában ez az új kupé először csak importautóként volt elérhető.

Sportos vezetési élmény mindenféle elektronikus segédeszköz beavatkozása nélkül

A versenyzés során szerzett tapasztalat a Viper kormányon nem volt szükséges egészen mindaddig, míg egy jó darab rádióvevő nem került a kézbe, mely maximális 760 Nm forgatónyomatékot biztosított a 600 lóerős motornak, ezzel még nagyobb teljesítményt érve el. Egy bizonyos tapasztalat a sportkocsi kezeléséből azonban mindenképpen hasznos lehet a Viper utcai használatánál. Az elektronikus fék és stabilizáló rendszer beépítésével a fejlesztők eleinte szándékosan nem foglalkoztak. Először csak 2001-ben jelent meg a Viper ABS fékrendszerrel.