Mazda 3

A Mazda Motor Corporation bemutatása

A Mazda Motor Corporation 2010-ben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját, ugyanis a vállalat ősét, a „Toyo Cork Kogyo” nevű céget, melynek jelentése „A Kelet manufaktúrája”, 1920. január 30-án jegyezték be Hirosimában. A manufaktúra megalapításának szükségességét az első világháború utáni japán dugóiparban bekövetkezett parafahiány idézte elő. A parafa az ipar fontos tömítőanyagának számított, s mivel a kaotikus nemzetközi helyzetnek köszönhetően az európai import nem biztosított kellő mennyiséget, a cég a parafát helyettesítő növényi anyag gyártására specializálódott. A parafahelyzet azonban rövidesen rendeződött, így 1921 után, Jujiro Matsuda elnökké választását követően, a termelés a gépgyártás felé vette az irányt. 1927-ben törölték a „Cork” (dugó) szót a vállalat nevéből, s 1930-ban a tehermotorok fejlesztése vált prioritássá. Egy évvel később már el is indul az úgynevezett Mazda-GO motorok gyártása háromkerekű teherautókhoz. A Mazda nevet az ősi perzsa fényisten, Ahura Mazda nevéből kölcsönözték, aki a bölcsességet, harmóniát, intelligenciát testesítette meg az égi világban, s egyesek szerint az is sokat nyomott a latba, hogy az akkori elnök nevét hasonlóan ejtik ki japán nyelven. 1936-ban bemutatkozott az első stilizált szárnyas M betű a gyár logójaként (a szárnyak a mobilitás iránti elkötelezettséget szimbolizálták), 1937-ben bemutatták a Cosmo Sport 110S sportkupét, majd rövidesen meg is kezdték a sorozatgyártását, és 1940-ben az első személyautó-prototípus is feltűnt, mely azonban a II. világháború miatt nem jutott el a sorozatgyártásig. Az első négykerekű, nagy darabszámban piacra kerülő Mazda személygépkocsi, az R360 Coupé végül 1960-ban látott napvilágot. A Toyo Kogyo a 60-as években terjeszkedni kezdett. 1967-ben Európában (az első Mazda járműveket az 1969-es Frankfurti Autószalonon ismertetették meg a kontinenssel), 1970-ben az USA-ban indították el a modellek forgalmazását, s 1984-ben a céget átnevezték „Mazda Motor Corporation”-né. Az árfolyamváltozások és a gazdasági visszaesések a 90-es években megtépázták a vállalat teljesítményét, így 1996-ban partneri megállapodást kötöttek a Forddal, amelz a Mazda részvények 33,4%-át felvásárolta. A 2000-ben indított „Zoom-Zoom” reklámkampány és az új korszak szlogenje („Egy sportautó lelke mindenben, amit építünk) újra a siker kapujába vezette a céget, s olyan népszerű modellek sorát vetítette előre, mint a Mazda 2, Mazda 3, Mazda 5, Mazda 6, az MX-5, az XC-7, az RX-8 és így tovább.

A Mazda 3 generációi

A Mazda 3-at, a sikeres 323-as sorozat utódaként, 2003 októberében mutatták be, de alig két év alatt legalább 50 szakmai és közönségdíjat gyűjtött be, s eladási mutatói világszerte annyira masszív növekedést mutattak (Kanadában például a legnagyobb darabszámban eladott kompakt lett az első másfél év adatait tekintve, Ausztráliában pedig a legkelendőbb importautó volt), hogy a gyárnak jelentősen módosítania kellett a kapacitást a látványos mértékben megnövekedett vásárlói igény kielégítése érdekében. A „Zoom-zoom” filozófia jegyében bevezetett modell a praktikum mellett a páratlan vezetési élményt is megcélozta. A Ford-kapcsolatból kiindulva a típus lemezei sok mindenben rokoníthatók a Focussal, illetve a Volvo S40-essel, de kisebb karosszéria- (ötajtós ferdehátú és limuzin) és motorválasztékkal (1,4-2,0l benzines, 1,6 és 2l-es dízel, s a tengerentúlon piacra került 2,3l-es, 260 lóerős DISI turbómotoros csúcsváltozat is) forgalmazták. A típust folyamatosan frissítették, míg végül 2009-ben a második generáció is napvilágra került, mely már magán viselte a Mazda-család hatalmas, mosolygó szájat idéző hűtőmaszkját. A karosszériaválaszték nem változott, ugyanúgy csak ötajtós ferdehátú és limuzin változatban gyártották a típust, de a motorpaletta kibővült egy 2,0l-es, i-Stop rendszerű, benzines erőforrással, mely sokat csökkentett a fogyasztáson és a CO2-kibocsátáson. Az autó még jellegzetesebb megjelenésű, még könnyebb karosszériájú lett, és sokat fejlesztettek a biztonsági mutatóin is - így elődje nyomdokaiban haladt tovább a népszerűségi listán világszerte. A Mazda 3 harmadik generációja, „a harmadik 3-as”, melyet sokan egyszerűen a „legdögösebb kompakt”-ként is emlegetnek, 2013 szeptemberében mutatkozott be a Frankfurti Autószalonon. Mivel a Mazda 2010-ben végleg szakított a Forddal, az újra önállóvá vált vállalat üzletpolitikája új irányt vett – igyekeztek a szokásos megoldások helyett egyedi módszereket találni a tervezésben is. Az új 3-as is új formát öltött ennek következtében, megjelenése sportosabb lett a minden részletében dinamikát sugalló dizájnak köszönhetően. A modellt szedán és ötajtós sportváltozatban kezdték gyártani környezetbarát technológiákra fókuszáló motorkínálattal (110, 120 és 165 LE-s benzin-, valamint 150 LE-s dízelmotor) és hatfokozatú kézi, illetve automata váltóval. A magas minőség az utastér anyagain is tapintható, ahol megfelelő helykínálat és személyre szabható vezetőülés segíti a még magasabb szintű vezetési élmény elérését.

A Mazda 3 helye a mezőnyben

Bár a Mazda 3 nem az alacsony árkategóriájú kompaktok szegmenséhez tartozik sem az új, sem a használtautók világában, rendkívüli népszerűsége azt bizonyítja, hogy a minőséget és a megbízhatóságot – amennyiben az embernek van lehetősége rá – megéri megfizetni. Méretei és paraméterei szerint számos kategóriatársa akad a kompaktok mezőnyében, de talán csak kevesen képviselik közülük azt a kreativitást, precizitást, küldetéstudatot és életszeretetet, amit a Mazda 3 testesít meg, s amiért mindenképpen az egyik éllovasnak számít többek között a VW Golf, az Audi A3, a Ford Focus, a Toyota Corolla, a Škoda Octavia, a Dacia Sandero, a Honda Civic, a Nissan Pulsar, a Kia Soul, a Fiat Stilo, a Peugeot 306, 307 és 308 társaságában, csak néhányat kiemelve a sokszínű palettáról.