Mercedes-Benz Vito

Sikersztori: a Mercedes útja a csúcsra

A Mercedes-Benz történelme még az 1900-as évek kezdeténél is régebbre nyúlik vissza. Karl Benz – akit ma már az autó feltalálójaként ismerünk – 1886-ra megépítette háromkerekű járművét és még ugyanabban az évben be is jelentette azt találmányként a Szabadalmi Hivatalban. Még a teljesen új konstrukció bejelentésének évében Gottlieb Daimler, a Wilhelm Maybach-hal közös fejlesztéssel (az Otto motort alakították át) és tervezéssel eltöltött évek után megépítette saját motorját, melyet négykerekű járműbe illesztettek – szintén 1886-ban, így szinte Benzzel egyidőben megalkotva az „automobilt”. Figyelemre méltó tény – és a történelem játéka –, hogy a két, közlekedés úttörőjének számító férfi valójában soha nem találkozott egymással. A két történet csak 1926-ban fonódott egybe, amikor a két vállalkozás, a Daimler Motoren Werke és a Benz und Cie. összeolvadásával létrejött a Daimler-Benz AG. Ekkor született meg a Mercedes-Benz márkanév is, mert a vállalkozás autóit a Daimler egyik üzlettársának, Emil Jellinek kérésére Mercedes nevű lánya után nevezték el, majd később a manapság is közismert embléma is kialakult, a háromágú csillaggal és a babérkoszorúval. A vállalat gyorsan növekedett, luxus- és versenyautókat egyaránt gyártottak, azonban fő profilként a tömegesen gyártott, széles közönség számára is elérhető minőségi és tartós járművek készítését folytatták. Az említett minőségnek és a számos műszaki újdonság kifejlesztésének köszönhetően a Mercedes-Benz ma már a világ egyik legelismertebb autógyártója. Terjeszkedésük mértékét jelzi, hogy csak az 50-es évektől számítva több mint 22 vállalatot vásároltak fel, majd egyesültek az amerikai Chryslerrel is, de ezutóbbitól 2007-ben elvált a németek útja, így a vállalkozás neve újra Daimler AG-ra változott, a járműveket pedig továbbra is Mercedes-Benz név alatt értékesítik. A vállalat haszongépjárművek gyártásával is már több évtizede foglalkozik, ezek egyike az 1996-tól gyártott Vito.

Úton a népszerűség felé: a Mercedes Vito első két generációja

A németek haszongépjárművének első nemzedékét 1996-tól 2003-ig gyártották, a Vito pedig leginkább a Mercedestől megszokott minőségével igyekezett kiemelkedni a kategória zsúfolt versenyéből. Ami a motorpalettát illeti, megvásárolható volt a jármű 2,2 l-es dízeles 122 lóerős és akár 142 lóerős benzines, 2 vagy 2,3 literes kivitelben is, minden esetben elsőkerék-meghajtással. A dízeles választék később kibővült még modern 2,2 literes CDI erőforrásokkal is, valamint érdekes adat, hogy a Vito gazdagabban felszerelt és magasabb áron kínált változata Mercedes V-osztály néven futott és fut máig. Az ergonomikus műszerfallal szerelt autó eredeti rendeltetésének megfelelően derekasan helytállt, mint munkagép, amit leginkább stabilitásának és praktikus rakodóterének köszönhetett. A használtan is sokáig népszerű autó második szériája 2003-ban érkezett és rengeteg újdonságot hozott a közkedvelt modell történetébe. Az új generáció variálhatóságának köszönhetően 6, 7 vagy akár 8 személynek biztosít helyet, az ülések pedig a nagyobb rakodótér érdekében teljesen ki is vehetők. Változott a küllem is, a modern és éles formák dominálnak, a szélvédő dőlési szöge jóval alacsonyabbá vált, rövidítettek a motorháztetőn, a műszerfal méretét pedig megnövelték a Mercedes mérnökei. Fontos újítás a Vito történelmében a hátsókerék-meghajtás bevezetése, amivel a három különböző hosszúságú karosszériával megjelent kocsihoz egy sor új motor is érkezett. Ezek között megtalálható volt a 3 literes CDI V6-os erőforrással, benzines fronton pedig 3-tól 3,7 literes skálán változott a lökettérfogat, teljesítmény terén pedig 258 lóerő volt a csúcs. Jelentősen fejlődtek a motorok a gazdaságosság és a fenntarthatóság terén is, 2006-tól már minden változat megfelelt az Euro 4-es előírásoknak. Biztonság terén is nagyot lépett előre elődjéhez képest a Vito, opcionálisan elérhetők voltak hozzá oldal- és ablaklégzsákok is. Az alapfelszereltég részét képezték azonban olyan biztonságtechnikai funkciók is, mint az ESP, ABS, az elektromos fékerőelosztás, illetve a fékasszisztens, melyeknek köszönhetően kiemelkedő eredményt ért el az autó az Euro NCAP és az ausztrál ANCAP tesztjein is. Az első nemzedéknek tehát méltó elődje, a ma napig legújabb harmadiknak pedig kiváló előfutára volt a második generációs Vito, melynek máig gyártott utódjával 2014-től találkozhatunk az utakon.

A legújabb Vito és osztálytársai

A Vito legújabb generációja megnövelt teherbírással és immár választható első-, hátsó- vagy összkerékhajtással, három karosszéria-változatban jelent meg, ezek a beszédes kompakt, hosszú és extrahosszú neveket viselik. Az új Vito Euro 6-os direktíváknak is megfelelő motorválasztékban kizárólag korszerű, 1,6-os vagy 2,1 literes CDI-k szerepelnek, melyek teljesítménye 88-190 lóerőig terjedhet és fogyasztásban is jóval az elődök alá ígérnek. A jármű stílusos megjelenésén felül fontos újítást képeznek a fejlett biztonságtechnikai rendszerek is, melyek között megtalálható az oldalszél-asszisztens, a fáradtságot jelző Attention Assist rendszer, a követési távolságot tartó automatika és a sávtartó csomag. Az utasok és a sofőr kényelméhez aktívan hozzájárulnak a széleskörű multimédiás- és komfortmegoldások, mint a nagyméretű informatív kijelző a műszerfalon, továbbá a tempomat és a vezető- és utasoldali ülésfűtés. Számos kiemelkedő megoldása ellenére azonban nem kóborol magányos farkasként kategóriájában a Vito. A Mercedes modelljének riválisai között említhető a Volkswagen Caravelle, az Opel Vivaro és a Peugeot Expert, emellett még a Citröen Jumpy és a Ford Transit is lehetséges alternatívát jelenthet. A folyamatos fejlesztésnek és az elődök által fokozatosan épített hírnevének köszönhetően viszont a Vito töretlen népszerűségnek örvend az új- és használt autók piacán is, elismertsége miatt pedig valószínűsíthető, hogy még sokáig a sokoldalú haszongépjárművet keresők kedvelt választása lesz.