Suzuki Swift

A kezdetektől napjainkig…

A Suzuki Swift története 1983-ban kezdődött. Ekkor gördült le ugyanis a már bevált Suzuki G-sorozatú motorral hajtott ősmodell a Suzuki Motor Corporation japán gyártósoráról, ekkor még SA310 néven. Hiába tartják néhányan ma is ezt a változatot a világ egyik legmegbízhatóbb autójának, a modell eladási mutatói eleinte alulmúlták a vállalatvezetés európai várakozásait, ezért rövidesen új néven (Swift, melynek jelentése: fürge) és modernizáltabb változatban került forgalomba. A később a világ több helyén és számos különböző néven gyártott kisautó azóta is töretlenül őrzi kiemelt helyét az új és használt autók piacán. Az első generációs Suzuki Swifteket (1983-1988) karburátoros vagy befecskendezéses, 1.0, illetve 1.3 literes, három- és négyhengeres motorral dobták piacra, s már ekkor megjelentek a típus első sportos változatai is. Tulajdonképpen ezek az első generációs modellek alapozták meg a megbízható japán autó fogalmát az európai piacon. Annak következtében, hogy például a Ford Fiestát fürgeségével, az Opel Corsát pedig kedvezőbb fogyasztásával szárnyalta túl, néhány éven belül nagy népszerűséget vívott ki magának a vásárlók körében. A második generáció (1989-1991) legszembetűnőbb változtatásait a legömbölyített forma és az 1,6 l-es, négyhengeres motor bevezetése jelentették. Ekkor jelent meg az első négykerék-meghajtású változat, valamint rövid ideig egy kabrió típus is, Kínában pedig egy limuzin is forgalomba került Gazelle néven. A tágasabb belső tér és a nagyobb csomagtartó tovább növelték a Swift népszerűségét szerte a világon. A Suzuki Swift MK3 (1992-2003) sikerszériája összefonódik a Magyar Suzuki esztergomi üzemével, hiszen Észak-Amerika már 1994-ben, Japán pedig négy évvel később befejezte a harmadik generációs modell gyártását. A Magyarországon gyártott típus több teszten is pozitív eredménnyel végzett: kiemelték többek között páratlan aerodinamikai kialakítását, tágas belső terét, fürgeségét, megbízhatóságát, a remek vezetési élményt, s a törésteszten is meggyőzően teljesített. A modell 1996-ban, 2000-ben és 2002-ben is ráncfelvarráson esett át, míg végül 2003 márciusában az utolsó példánya is legördült a gyártósorról.

Az „új Swift” generáció

A 2002-es év mérföldkő a Suzuki európai történetében, hiszen a japán vállalat ekkor hirdette meg teljes európai modellválasztékának megújítását. Ennek köszönhető az „új Swift” MK4 (2005-2010), melyet 2004 őszén mutattak be először a Párizsi Autószalonon, majd 2010-től az MK5 is. A 2005-ben piacra került „új Swift” jelentős változásokat hozott az előző generációhoz képest. A méreteit tekintve 3695 mm hosszú, 1690 mm széles, 1500 mm magas, 2390 mm-es tengelytávú változatot eleinte 1,3 literes (93 LE), illetve 1,5 literes (109 LE) négyhengeres benzinmotorral kezdték forgalmazni, de dízel- és sportváltozata (1,6 l-es 125 lóerős benzinmotor) is hamarosan megjelent a piacon. A 2016-os év első felének európai modelljei (Swift, Swift Sport) is a kategóriaelsők között szerepelnek kompakt méretükkel, meglepően tágas belső terükkel, korszerű biztonsági és telekommunikációs megoldásaikkal és fogyasztási értékeikkel - hogy csak néhányat említsünk a számtalan előny közül. Igazi városi autó, mely ugyanakkor a sztrádán sem vall szégyent. Az 1.2-es motorral felszerelt, összkerékhajtással, illetve automata váltóval is választható Swift három- és ötajtós változatban kapható, a Swift Sportot pedig 1.6-os motorral gyártják. A paletta széles: az alaptípustól kiindulva egészen a csúcsfelszereltségig válogathatunk a modellek közül. GLX változata például négy irányban állítható kormánykereket, MP3-as rádiót, Bluetooth rendszert, fedélzeti számítógépet, multifunkciós bőrkormányt, kulcsnélküli indítást, tükörbe épített irányjelzőt, ülésfűtést és ködlámpákat is kínál a hét légzsák, ABS, ESP és az automata légkondicionáló alapfelszereltség mellett. Az „új Swift”-ről mi sem árulhat el többet, mint hogy globális értékesítési mutatói 2016 áprilisában – azaz tizenegy év és öt hónap forgalmazási időszak elteltével – elérték az ötmilliós darabszámot. Köszönhető ez annak is, hogy az autó megálmodói nem hagyták sorsára a típust, s 2004-es bevezetését követően számos innovációval gazdagították a Swiftet, valamint több országra, így például Indiára, Pakisztánra, Thaiföldre és Vietnamra is kiterjesztették a gyártását. Az ötmilliós eladott darabszám 54 százaléka az indiai, 17 százaléka az európai, 10 százaléka a japán, míg 19 százaléka egyéb piacokon talált gazdára – összesen 140 országban, illetve régióban szerte a világon.

A Suzuki Swift és riválisai

A Swift egy igencsak zsúfolt kategóriában próbál az élre törni – riválisai közé tartozik például a Dacia Sandero, a Toyota Yaris, a Peugeot 206, az Opel Corsa, a Volkswagen Polo, a Fiat Punto, a Fiat Panda, a Nissan Micra, a Renault Clio és a Skoda Fabia is. Ennek ellenére az „új Swift” kiemelkedő helyet foglal el az új és a használt autók piacán egyaránt. A japán piacon például a megcélzott eladási szám dupláját sikerült teljesíteni, Európában harminc százalékkal többet adtak el a típusból az esztergomi induláskor remélt értékekhez képest, s Kínában és Indiában is az egyik legsikeresebb modell címét tudhatja magáénak. A csomagtér méreteit tekintve a Micra és a Panda állnak hozzá legközelebb, melyek hasonló felszereltséggel drágábbak a Swiftnél, így ár-érték kategóriában mindenképpen a Swift hozható ki győztesként. A nagyobb kisautók (például a Renault Clio vagy a Peugeot 208) pedig jóval többe kerülnek, s fenntartási költségük is messze túlszárnyalja a Swiftét.