Wartburg 353

A több karosszériaváltozatban, limuzintól kabrióig gyártott Wartburg 311-gyel a frissen kialakult NDK autóiparnak az 1950-es évek közepén sikerült egy olyan középkategóriás modellt kifejlesztenie, mely a nyugati piacokon is elismerést szerzett és a háborút követő időszak technikai szabványainak is megfelelt. Ezt a kezdeti sikert akarta az eisenachi automobilgyártó, mint a felelős készítő az 1960-as években kifejlesztett, optikailag modernizált második Wartburg generációjával megismételni. A 311-es utódja, 1966 nyarától az 1988-as évig, Wartburg 353-as néven ment végig a futószalagokon. Mivel a Wartburg 353-as technikáját, a futómű kivételével, nagyrészt az elődjétől vette át, a Wartburg 353-ra a nyugati értékesítési piacokon inkább elavultként néztek. Kelet-Európában és az NSZK-ban viszont a Wartburg 353-as ritka, hazai készítésű luxusterméknek számított. A 353-ast az úgy nevezett nosztalgiahullám során fedezték fel újra, melyben főleg az utolsó gyártási évek limuzinjait és kombijait tették keresett youngtimerekké.

A Wartburg 353 gyártási sorozat limuzinjai és kombijai

Amíg a Wartburg gyártási sorozat az 1960-as években a kupékat és kabriókat még kis sorozatban gyártotta, addig az eisenachiak a Wartburg 353-as 1966-os bevezetésekor főleg a limuzinok gyártására koncentráltak. A kombik 1968-tól Wartburg 353 Tourist néven mentek végig Halle és Drezda futószalagjain. Az előd kerekebb, 50-es évekbeli formatervezését mindkét modellnél felváltották egy tárgyilagosan megrajzolt, doboz formájú karosszériával. 4,20 méteres hosszával a Wartburg 353-as limuzin, viszont kereken tíz centivel rövidebb volt, mint az előző modellgeneráció. Ezzel viszont a Wartburg 353-as a lépcsős hátú változatban majdnem tíz centimétert nyert, majdnem kereken 1,64 méter szélességre nőve. Ez főleg a hátsó utasoknak és a csomagtérnek jelentett több helyet. A karosszéria kialakításán a gyártási évek során csak kisebb részletek változtak, mint a hűtőrács és visszapillantó tükrök formája. Az 1984-es gyártási évtől a 353-as ismertetőjele volt, hogy a krómozott alkatrészeket fekete részekkel cserélték le.

A Wartburg 353-as motorizálása

Mint ahogy a Wartburg első generációja, a 353-as modell is egy 1,0 liter lökettérfogatú és háromhengeres, kétütemű motort kapott, mely a limuzinok és kombik számára 37 kW-os (50 LE) teljesítményt helyezett készenlétbe. Az 1975-ös gyártási évtől módosították az immár hivatalosan is Wartburg 353 W-nek nevezett modell technikáját, és ennek a kétütemű modellnek a teljesítménye 42 kW-ra (55 LE) nőtt.
h4>A Wartburg 311-es ma már NDK-s klasszikusnak számít

Amikor az 1956-os évben az Eisenachi automobil gyárban a Wartburg 311-es első, sorozatban gyártott modelljei végigmentek a futószalagokon, akkor az Eisenachban készült, négyajtós limuzin modellek jelképezték az NDK önálló autóiparának sikeres felépítését. Ez a modell a Wartburg egyik zászlóshajó gyártási sorozata maradt, a Wartburg 353-as gyártási sorozatának 1980-as években történt beszüntetéséig. Mégha a Wartburg 311-es technikáját nem is lehetett újnak nevezni, akkor is robusztusnak és megbízhatónak volt mondható. Valamint az akkor korszerűnek számító, az 1950-es évek tipikus kerek stílusában felépített karosszéria formatervezésével az eisanchi készítő sok más európai exportpiacon is sikereket ért el. A gyártás történelme során, mely az 1967-es évig tartott, a Wartburg 311-est különböző karosszériaformákban strong>kombiként** , kupéként és kabrióként , valamint használati és katonasági járműként is gyártották. Ma már a Wartburg 311-es az NDK autókészítésének klasszikusaként van számontartva, és főleg az alacsony darabszámban gyártott kabriók és kupék, valamint a Wartburg kombik keresett oldtimerekké váltak.

A Wartburg 311-es gyártási sorozat limuzinjai

A legtöbb 311-es az 1956 és 1967 közötti gyártási időszakban négyajtós lépcsőshátú limuzinként ment végig az eisenachi futószalagokon. A karosszéria jellemzői voltak az ívelt sárhányók és a motorháztető és csomagtartófedél kerekített formái. Amik hasonlóképpen hozzátartoztak a Wartburg 311-es limuzin alakjának ismertetőjeleihez, azok a kerek fényszórók króm díszítésű keretei, valamint a krómozott ablakok, hűtőrács és lökhárító voltak, melyek az utód Wartburg 353-as 1967-es évi bemutatásáig változatlanok maradtak. A 311-es motorizálásánál egy három hengeres, 0,9 literes, kétütemű motor került bevetésre, mely először 27 kW-ot (37 LE), majd az 1962-es gyártási évtől 37 kW-ot (45 LE) teljesített.

A Wartburg 311-es kombiként, kupéként és kabrióként

A 311-es limuzin alapjaira az eisenachi tervezők egy kombi változatot is építettek, mely az 1956-os gyártási évtől került sorozatgyártásra. A hallei karosszériagyárban készített Wartburg 311-es kombik először a limuzinok kerek formájának alapjára kialakított, kétajtós felépítést kaptak, melynek hátsó részét egy fakeret tartotta. Ennek különlegessége: a Wartburg 311-es kombi hátsó ajtaja oldalra nyílt. Az 1964-es gyártási évtől a gyártó hagyományosan nyíló csomagtartófedélre változtatta a konstrukciót, mely így négyzetes felépítésű hátsó résszé alakult. Alacsony példányszámban a Wartburg 311-es limuzinok alapjain 1956-tól kétajtósként kialakított kupék, valamint napfénytetővel ellátott kabriók és keménytetős kupé-kabriók készültek, melyek az 1960-as gyártási évig maradtak programban.