Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a baleset okozója nyugodt lehet, ugyanis a következő évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjának emelkedésén kívül még egyéb, súlyosabb hátulütői is lehetnek a dolognak.
Egy ilyen szerencsétlenségért akár milliókat kérhet el a biztosító, amit a vezetőnek saját zsebből kell kifizetnie. A kártérítési folyamat akkor indul el, amikor a biztosító már kifizette a balesetben kárt szenvedett vagy sérült személyeknek járó baleseti kártérítést. Előfordulhat, hogy az összes pénzt, amit a károk megtérítésére fizettek, behajtja a biztosító a károkozón.
A vétlen autóvezető esetében sokkal egyszerűbb a helyzet. A balesetben kárt szenvedett személynek mindig jár a teljes kártérítés a károkozó biztosítójától, ha a balesetben valóban vétlen volt.
A vétkes fél által fizetendő tételek
Mivel a biztosítást arra találták ki, hogy a járművezetők által okozott károkat állja, a kár okozójának nem kell a biztosítási díjon felül más kiadásokon gondolkodnia. Az ő plusz költsége abban fog megnyilvánulni, hogy a következő évben már drágább lesz a biztosításának díja.
A biztosítóknál ugyanis vannak úgynevezett bonus-malus kategóriák, amelyek megszabják a biztosítás díját egy megadott évre. Ha egy autóvezető balesetet okoz, két kategóriát ugrik vissza a bónuszbesorolásban a biztosítójánál, ami akár megduplázhatja a biztosítási díjat.
További pluszköltség a károkozási pótdíj, ami egy külön tétel, és szintén akár a kétszeresére emelheti a biztosítás díját. Ennél a tételnél azt veszik figyelembe, hogy a járművezető okozott-e kárt az utóbbi két évben. Ezek a megemelkedett díjak elfogadhatók, de egyes esetekben a vétkes félnek mégis kártérítést kell fizetnie.
A vétkes fél által fizetendő baleseti kártérítés
A kötelező felelősségbiztosításról szóló törvény meghatározta, milyen esetekben követelheti a biztosító a vétkes járművezetőtől a kártérítés összegét. Ez sok esetben megtörténhet, például gyakori a jogosulatlan használat, amikor az autó tulajdonosának engedélye nélkül használja valaki a kocsit. Ilyen, amikor céges autót használ az alkalmazott egyik rokona, vagy ha az illető lopott kocsival közlekedik.
Ha a károkozó alkohol vagy drog hatása alatt követte el a balesetet, szintén neki kell állnia a baleseti kártérítés költségeit. A kocsi műszaki állapota szintén szerepet játszik, ugyanis ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy az autó nem volt a közlekedéshez megfelelő állapotban, esetleg veszélyes volt vezetni, a baleseti kártérítés a vétkes autóvezető zsebéből lesz kifizetve.
Olyan triviális esetekben is a kár okozójának kell fizetnie a kártérítést, mint a jogosítvány nélküli vezetés és a szándékos károkozás. Főleg azok a kamaszok szoktak lebukni érvénytelen jogosítvánnyal, akik még épphogy csak ismerkednek a vezetéssel.
Szándékos károkozáson kívül olyan hasonló esetekben is kénytelen kifizetni a baleseti kártérítést a vezető, ha a szerencsétlenség alkalmával nem nyújtott segítséget, vagy szándékosan veszélyeztette a többi vezetőt a segítségnyújtás közben.
Bár meglepő, az adatváltozás is okozhatja a vétkes fél fizetési felelősségét. Ha a biztosított adataiban változás történt, s az nem lett bejelentve, akkor emiatt szintén a vétkes autós fizetheti a kártérítést. Az indoklás emögött az, hogy a biztosítók különféle területekre külön díjakat szabnak meg, így ha az autós más díjat fizetett, mint amit a lakhelye indokolt, a biztosító mentesülhet.
Tipikusan ilyen eset, amikor az autós egy nagyvárosban lakik, de az autó egy vidéki címre van bejelentve. Ekkor az autós sokat nyer az olcsóbb biztosítási díjon, de baleset esetén a biztosító tovább terhelheti a kár kifizetését az autósra, csak azért, mert nem jelentette be korábban a címváltozást.
