Az első modernkori, már magyar tulajdonú biztosító viszont csak 1857-ben tűnt fel, amikor az Első Magyar Általános Biztosító Társaság megalakult. Ez a szám az 1910-és évekre több, mint százra nőtt, amely végül az 1940-es évekre kb. 50 társaságra olvadt.
A II. világháború után a biztosítókat is államosították, majd összevonták, így az 1950-es évekre már csak az Állami Biztosító létezett. Az 1980-as években az addigi monopólium megszűntével egymással versenyezhetett az Állami Biztosító és a Hungária Biztosító, majd a rendszerváltás után berobbant a növekedés a külföldi tulajdonú biztosítók beindulásával.
Az életbiztosítások mellett a nem életbiztosítások ág jelenti az egyik legnagyobb piacot. Ide tartoznak az ingatlan- és ingó biztosítások is, különösen a gépjárművekkel kapcsolatos biztosítási védelmek.
Az autósok számára már az 1900-as évek közepétől kötelezővé tették a kötelező felelősségbiztosítást, hogy az esetlegesen felmerülő baleseteknél legyen fedezet a vétlen fél kártalanítására. Ez nem jelentett azonban megoldást a vétkes fél kárainak fedezésére, melyre így bevezették az úgynevezett casco biztosítást.
A casco napjainkra már nagyon sokféle káreseményre fizet az autósnak, a különféle szolgáltatások a díjak mértékétől függően azonban különféle fedezetet nyújtanak.
Mikor fizet a casco?
A leggyakoribb baleseti esemény a töréskár, amikor az autóval történő balesetkor a gépjármű vagy annak részei megsérülnek. Szintén ide tartoznak azok az esetek, amikor egy ismeretlen harmadik fél rongálja meg az autót.
Szintén sokszor fordulnak elő elemi károk, amikor a természeti elemek károsítják a járművet. Ide tartozik például a jégeső, a villámcsapás, a vihar, az árvíz és a hó által okozott károk és még hasonló csapások. Az, hogy milyen sokféle elemi kár kerül fedezetre, legtöbbször a biztosítás ára határozza meg. A drágább casco biztosítások sokkal széleskörűbb védelmet nyújtanak, mint az olcsóbb változatok.
A lopáskárba nemcsak a gépjármű ellopása tartozik, hanem az olyan károk is, melyek a lopás megkísérlésekor keletkeznek. Ilyen események tipikusan az ablaküveg betörése vagy a feltört zár. Az is kiemelten fontos, hogy az autó rendelkezzen a biztosító által előírt védelmi felszereléssel, és az autós is felelősen védje értékét a tolvajok elől. A biztosító általában mentesül a kifizetés alól, ha az előírt lopásvédelmi eszközök nem voltak meg az autóban, vagy a tulajdonos gondatlanságából fakadóan sikerült ellopni a járművet.
Egy különleges casco-védelem az üvegtörés elleni védelem, mely az autó üvegfelületeinek törése, repedése vagy más károsodása ellen véd. Ide tartoznak a viharkárok által okozott üvegtörések, a kőfelverődés, a szándékos károkozás és hasonló esetek.
Amennyiben az autóban nagy értékű extra felszerelések találhatók, mint például audio-rendszer, könnyűfém felnik, GPS, színezett üveg vagy bármilyen más drága felszerelés, azok külön biztosítási védelmet igényelnek. A biztosítók általában alapfelszereltségű autókra szabják meg díjaikat, így minden, a megszokottól eltérő felszerelést vagy kivitelt kiegészítő védelemmel kell fedezni. A meg nem fizetett kiegészítő védelem esetén a biztosító csak az alap autómodell után számított kárt téríti meg, az extra dolgokért nem fizet.
Mikor nem fizet a casco?
Alapszabály, hogy a casco nem fizet olyan esetekben, amelyeket a biztosítási szerződésben kizárt. A kizárás lehet explicit, amikor is a pontosan felsorolt dolgok mindegyikét zárja ki a biztosító, vagy implicit, amikor minden olyan dolgot kizár, amit a védelemben nem említ meg.
A legtöbb biztosító kizárja a háborús cselekményekkel, tömegzavargásokkal, terrorizmussal vagy sugárzást kibocsátó anyagokkal kapcsolatos károk fedezetét. Ezekre a cselekményekre esetlegesen külön, jóval magasabb díjért szerezhető pótbiztosítás, az erre szakosodott biztosítóknál. Ilyen eset lehet például, amikor egy autós háborús országot keres fel, s mégis teljes körű védelmet szeretne.
Szintén nem fizet a casco az olyan károkért, amelyek az autó nem megfelelő átalakítása miatt, vagy azzal összefüggésben következtek be. Itt meg kell említeni a különféle tuning elemeket, de akár egy engedély nélkül felhelyezett ablakfóliát is okolhat a biztosító a baleset bekövetkezéséért.
A gondatlanság is lehet kizáró tényező a kártérítés lehívásakor, ilyenkor az autós nem megfelelő gondossága miatt keletkező károk esnek ki a kártérítés hatálya alól. Itt többféle eset lehetséges, s gyakran ezek a különféle szerződésértelmezések vezetnek a biztosító és biztosított közötti vitákhoz, perekhez.
A biztosítottnak felróható gondatlan viselkedés lehet például az útviszonyoknak nem megfelelő vezetés. A jeges úton való relatív gyorshajtás, télen nyári gumival való közlekedés, a „hólánc használata kötelező” táblánál hólánc nélkül történő közlekedés mind a biztosító mentesülését vonhatja maga után.
De szintén az ilyen értelmezési körbe tartozik például az autó elhanyagoltsága. Jól példa erre a nem megfelelő profilmélységű vagy a tengelyenkénti eltérő mintázatú abroncsok használata, a motor besülése a motorolaj hiánya vagy nem megfelelő szintje miatt, illetve a fagyáskárok télen a fagyálló használatának hiánya miatt.
A casco biztosítás megköthető munkagépekre is, ilyenkor viszont speciális feltételek vonatkoznak a biztosítási fedezettre. Egy munkagép könnyen megsérülhet a munkavégzés során, ez pedig tipikusan olyan sérülés, amelyet nem fizet a biztosító. Ha nem így lenne, akkor minden munkagép tulajdonosa cascót kötne, s ingyen oldhatná meg a munkavégzés során fellépő meghibásodásokat.
Egyes cascók kiterjednek a csomagokra is, ilyenkor a biztosítók ismét az életszerű felhasználást veszik figyelembe. Így, ha a biztosított nagy értékű tárgyakat, gyűjteményeket vagy ékszereket szállít, s ekkor éri a baleset, a biztosítási fedezet nem fogja megtéríteni a kárt.
Bónusz és más érdekességek
A casco is rendelkezik bónuszbesorolással, melyet az autós a káreseménymentes évek után kap. Az olyan biztosított, aki nem jelent kárt, jellemzően minden évben több és több kedvezményt kap az alapdíjból, mely elveszik, ha mégis káresemény történne.
A casco-bónusz továbbvihető: ha a gépjármű tulajdonosa eladja régi járművét, az annál fennálló casco-bónuszt átviheti az új autóra is. Természetesen a régi autót megvásároló személy nem kapja meg az eladó casco-bónuszát.
Szintén érdekesség a casco területi hatálya, ez jelenti azokat a földrajzi helyeket, ahol a casco fedezetet nyújt a károkra. Magyarországon teljes értékű a fedezet, azt azonban biztosítója válogatja, hogy Magyarországon kívül hol érvényes még a casco-védelem.
Mindig a biztosítási kötvény ad teljes tájékoztatást a terülti hatályról, azonban jellemzően Európa területén is védve van az autó. Az Európa szó azonban ismét mást és mást jelent biztosítónként. Van, ahol Európa a földrajzi értelemben vett kontinenst jelenti. Megint másik biztosítónál ide értendő Törökország is, de nem terjed ki a volt Szovjetunió országaira. Egy újabb biztosító viszont biztosítja a Törökország európai részén bekövetkező káreseteket, de nem biztosítja az ugyanezen ország ázsiai felén fellépő károkat.
A meglepetések elkerülése érdekében érdemes részletesen átolvasni a biztosítási kötvény, így megköthető az esetlegesen szükséges kiegészítő biztosítás is!
