A rendszámtábla olyan az autónak, mint a személyi szám az embernek. Nélküle nem lehet közlekedni, s legalább az autó hátulján kötelező elhelyezni.
Hazánkban már 1901-től kötelezővé tették az autók ilyen egyedi azonosíthatóságát, bár először csak növekvő sorszámokat kaptak a járművek. A könnyebb azonosíthatóság miatt azonban 1910-ben bevezették az országos kerületeket, ezután a 15 kerület mindegyikéhez egy-egy betűt társítottak. Az így kiadott rendszámokon a betűjel után egy kötőjel következett, majd egy háromjegyű szám.
A II. világháború után nem volt pénz a rendszámok kiadására és nyilvántartására, így mindenki saját maga készített rendszámtáblákkal közlekedett. Természetesen ez az állapot oda vezetett, hogy az utakat elárasztották a nem ellenőrzött roncsok, amelyek baleseteket okoztak. Az áldatlan állapotok kezelésére tették kötelezővé a műszaki vizsgát, s a központilag szabályozott rendszámokat.
A rendszerváltásig a rendszámok hat karakterből álltak, ahol az első két karakter betűt kötőjel, kétjegyű szám, újabb kötőjel, majd újabb kétjegyű szám követte. A karakteres részt nem egymást követően adták ki, hanem a felhasználás jellegéből adódóan. Így például egy sima A jelezte az állam felső vezetőinek autóit, AH és AK közötti betűk a belügyi szervek és az elhárítás autóit, CK a külföldiek autóit, és így tovább. Összesen 77 kategória létezett.
A jelenleg is használt rendszámformátumot 1990. augusztusában vezették be, melyet hosszas vita előzött meg. Szóba került a külföldön gyakoribb rendszámtábla változat, ahol a nagyvárosok alapján külön-külön rendszámokat adnak ki, például Ausztriában a W betű Bécset jelöli, Szlovéniában az LJ Ljubljanát és Romániában az AR Aradot. Végül azonban a 3 betűt követő kötőjel, s 3 szám formátum került használatba Magyarországon.
Speciális rendszámok
Az általános célú rendszámok fehér alapon mutatják a három betű-három szám kombinációt, de emellett számos speciális rendszámformátum található Magyarországon.
A diplomata rendszám kék háttéren fehér betűket használ, a DT karakterpárt követő két-két számot kötőjel választja el. Az első számpár mutatja meg, hogy melyik ország diplomatái vagy melyik nemzetközi szervezet munkatársai használják az adott járművet. Ők különféle mentességet élveznek az ellenőrzések során.
A CK karakterekkel kezdődő rendszámok fehér alapon vörös betűkkel készülnek. Ezek az autók a követségeken és konzulátusokon dolgozó nem diplomata, de műszaki és más területen dolgozó munkatársak szintén külföldi családtagjaiké.
Magyarország rendvédelmi, ellenőrző és más hivatalos szervei külön rendszámokat kaptak a szolgálati járműveikre. Ezek sajátossága, hogy nem egy-egy gépkocsihoz köthetők, hanem a szervezethez. Így abban az esetben, ha kivonnak egy autót a szolgálatból, a speciális rendszámot nem adják el vele, hanem azt átteszik egy újabb autóra.
A fent említett szervezetek speciális rendszámtáblái közül a legismertebb a Honvédség H betűs és a Rendőrség R betűs kombinációi, de a Mentőszolgálat is gyakran tűnik fel az egyedi, M betűs rendszámaival. A Nemzeti Adó- és Vámhatóság a NAV kezdetű rendszámokat, míg a büntetés-végrehajtás az RR karaktereket használja.
Az állami jogalkotó megkülönböztetett figyelemben részesíti az olyan járműveket is, melyek eltérnek az átlagos, mindennapi forgalomban részt vevő gépkocsiktól. Az SP rendszámos autók speciálisan versenyzésre használhatók, míg az OT az oldtimereket, a legalább 30 éves és külön ilyen státuszúvá minősített autókat jelöli. A járműveknek mindkét kategória esetén speciális szabályoknak kell megfelelniük, s különféle engedményeket kapnak a hétköznapi autókkal szemben támasztott feltételekhez képest. A másik oldalon viszont egyedi kedvezményeket is élveznek, épp a speciális felhasználási módjuk miatt.
Külföldön nagyon elterjedtek a négykerekű segédmotoros kerékpárok, melyek Magyarországon sokáig a szürkezónában mozogtak. Gyakran az egyes rendőrök egyedi jogértelmezésén múlott, hogy autónak vagy segédmotoros kerékpárnak minősülnek, s kapnak-e büntetést. A törvényi háttér tisztázása óta ezek a járművek már speciális rendszámot kapnak, melyek az S vagy R betűkkel kezdődnek.
Az ideiglenes rendszámok olyan forgalmi helyzetben használhatók, amelyek különböznek a hétköznapi felhasználás szabályaitól. Ide tartoznak az olyan járművek, amelyeket még nem helyeztek forgalomba, vagy már kivontak a forgalomból. Az egyedi útvonalengedéllyel közlekedő autók is kaphatnak ideiglenesen ilyen rendszámot, ezeket a használati eseteket mind jól megfogalmazott jogszabályok határozzák meg. Az ilyen rendszámtáblák az E, M, P, V vagy Z betűkkel kezdődnek, a törvényi előírásoknak megfelelően.
A hírhedt P-s rendszámtábla azokra az autókra kerülhet, melyeket más államba szállítanak javítási vagy kereskedelmi célból, illetve amelyeket éppen kipróbálnak. A Z-s rendszámok viszont főleg az olyan külföldi autókon tűnhetnek fel, melyek elveszítették eredeti rendszámukat.
A V-s rendszámokat a vámhatóság adja ki, míg az M-es rendszámtábákat a mezőgazdasági gépeken használják.A speciális rendszámokon kívül bárki igényelhet úgynevezett egyedi rendszámot, ahol nem kötelező a megszokott három betű-három szám kombinációt használni. Ennek külön ára van, melyet az igényléskor kell megfizetni.
Színes rendszámtáblák
A megszokott, fehér alapú rendszámokon kívül egyre több, színes háttérrel legyártott rendszám érhető el. A sárga rendszámtáblán fekete karaktersorozat a taxiknak, teherautóknak és kamionoknak kötelező. A taxik esetében a rendszámok az EAA és EDZ sorozatok közötti rendszámokból kerülnek ki, ezek speciális előnyöket élveznek a gyorsabb haladás érdekében. Ilyen előny például az, hogy ezek a taxik Budapesten a hétköznapi autókkal ellentétben használhatják a buszsávokat.
A fehér alapú táblán piros karakterek a lassú járműveket, például traktorokat jelölik. A hasonló alappal, de zöld karakterekkel ellátott táblákat pedig a mezőgazdasági járművek kapják. A már említett diplomáciai rendszámok kék alapszínt kapnak, míg az elektromos áramot használó környezetbarát járművek zöld színt. Utóbbiaknak is számos kedvezményt adnak a jogszabályok, többek között nem kell parkolódíjat fizetniük a legtöbb városban.
Mikor kell lecserélni egy rendszámtáblát?
A rendszámtábla gyakran megsérülhet. Tipikus eset erre, amikor a parkolókban vonóhoroggal tolatnak bele. De az időjárásnak kitett forgalmi azonosító enélkül is megfakulhat, elkoszolódhat.
Sérült, vagy olyan rendszámtáblával, amelyen nem olvasható jól a rendszám, tilos közlekedni. Arra nincs általános szabály, hogy mikor túl elhasznált már egy azonosító, ezt a jogszabályalkotó a rendőr döntésére bízza. Ha azonban a rendszám részben vagy teljesében olvashatatlan, újat kell kérni valamelyik okmányirodában.
A sérült rendszámot korlátlan számmal lehet cserélni, ekkor a régit leadva mindig új tábla kapható. Más azonban a helyzet az elveszett vagy ellopott rendszámmal, melyet csak egy alkalommal lehet pótolni. Ha az is eltűnik, akkor kötelezően új rendszámot kell igényelni a gépjárműnek.
Speciális esetben kérhető kétsoros rendszámtábla is, de ehhez külön igazolás szükséges a felügyeleti szervtől. Olyan esetekben adják meg ezt, ha a hagyományos rendszám nem fér el az autón, vagy a szokott helyén az túl nagy igénybevételnek lenne kitéve.
