2014-től kezdődően a magyar biztosítók elektronikus formában is kiállíthatják az autótulajdonos számára a zöldkártyát, melyet annak ki kell nyomtatnia, ha a Zöldkártya Egyezmény egyes tagországaiba látogat. A kártyát A/4-es méretben, kötelezően zöld háttérre kell kinyomtatni, különben az igazolást nem fogadják majd el káresemény során!
Zöldkártya történelem
Az autók elterjedésével már egészen korán, az I. világháború után felmerült az igény az autóval okozott balesetek okozta károk rendezésére, az áldozatok és sérültek kártalanítására. Ennek biztosítására vezették be mindenhol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, mely hatásosan védte a baleset elszenvedőjét és okozóját is.
Az elszenvedő fél kártérítést kapott a felelősséget viselő biztosítótól, a balesetet okozó fél pedig mentesült az akár jelentős károk vagy kártérítési összegek megtérítése alól.
Természetesen az autósok nem álltak meg az országhatároknál, hanem bejárták az egész világot, balesetek pedig továbbra is történtek. A külföldön bekövetkező balesetekért azonban a belföldi kötelező felelősségbiztosítók nem viseltek gondot, így felmerült egy közös, egész Európát átfogó biztosítási rendszer megszervezése.
Ekkor közbe szólt a II. világháború, s a zöldkártya bevezetése a II. világháborút követő évekre tolódott. A Zöldkártya egyezményhez csatlakozó országok kinyilatkoztatták, hogy egyetlen balesetet elszenvedő fél sem lehet hátrányban amiatt, hogy a balesetet külföldi autós okozta.
A résztvevő országok megegyeztek, hogy minden esetben a balesetet okozó külföldi autós nemzeti biztosítója áll helyt a helyi biztosító helyett. Napjainkban ezeket a kártérítéseket a nemzeti biztosítási szövetségek, Magyarországon például a MABISZ rendezik, s később ráterhelik a szerződött biztosítóra.
Az ötlet már tesztelésre is került, hiszen az 1920-as évektől hasonló rendszert állítottak fel, s kötöttek egymással a skandináv országok, így az európai Zöldkártya Egyezményt 1949-re ki is dolgozták. Az ENSZ szárnyai alatt 1953-ban nyolc ország indította el a kezdeményezést, ekkor Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, az Egyesült Királyság, a Német Szövetségi Köztársaság, Svédország és Svájc csatlakozott. Már fél évvel később kérte a csatlakozását Dánia, Írország, Finnország és Norvégia, majd néhány éven belül szinte az összes európai ország. Magyarország az 1960-as év elején írta alá a csatlakozási szerződést a Zöldkártya Egyezményhez.
Az Egyezményt már a kezdetek óta az Irodák Tanácsa nevű testület irányítja, amely kezeli és iktatja az egyes helyi irodák közötti megállapodásokat. Szintén felelős minden olyan gyakorlati probléma megoldásáért, mely a mindennapi életben az Egyezménnyel kapcsolatosan felbukkan.
Az Egyezményhez még napjainkban is csatlakoznak új tagok, akik először egy négyéves átmeneti tagságot kapnak. Az átmeneti periódus alatt külön bizottság segíti és ellenőrzi a munkájukat, mely, ha megfelelő, tagságuk rendes státusszá alakul. Bár a Zöldkártya Egyezmény alapvetően európai kezdeményezés, politikai vagy gazdasági érdekek miatt olyan országok is csatlakozhattak, mint például Izrael vagy Marokkó.
Az esetleges szervezeten belüli vitás esetekben az Irodák Tanácsáé a döntőbírói szerep, s ez a testület a felelős a kapcsolattartásért a különféle más EU-s és nem EU-s szervezetekkel.
A megkötött szerződések részletesen rendelkeznek a káreseménykor bekövetkező teendőkről és a felelősségről. Kár bekövetkeztekor mindig a káresemény helyszíne szerinti ország zöldkártya irodája intézi az ügyet, amely alapjául a helyszín országának törvényi előírásai szolgálnak.
A helyi zöldkártya iroda mindig köteles úgy eljárni, hogy képviselje a károkozó nemzeti biztosítója, illetve a biztosító országa zöldkártya irodájának érdekeit is.
Ahol elengedő a rendszám és ahol nem
Az európai uniós magyar rendszám igazolja a kötelező biztosítás meglétét a következő EU-s országokban: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.
Más országokban az EU-s rendszámtábla nem jelent egyben automatikus igazolást, a régi, nagy H betűs magyar rendszámtábla viszont igen. Ennek oka az, hogy ezeket a kétoldalú egyezményeket még akkor kötötte meg Magyarország, amikor nem volt az Európai Unió tagja. Ezek az országok: Albánia, Andorra és Bosznia-Hercegovina. Természetesen az EU-s rendszámot elfogadó uniós országok elfogadják a régi, nagy H-betűs magyar rendszámokat is igazolásképp.
A Föld számos országában viszont kötelező a zöldkártya fizikai formában is megjelenő megléte, itt ugyanis balesetkor csak ez az igazolás tudja hitelt érdemlően bizonyítani a kötelező biztosítás meglétét. Ilyen országok például Azerbajdzsán, Belorusszia, Irán, Izrael, Marokkó, Moldávia, Montenegró, Oroszország, Törökország, Tunézia és Ukrajna. Mivel ezen országok között több Magyarországgal szomszédos, illetve népszerű turisztikai célpont is megtalálható, így ilyenkor életbevágó a zöldkártya időben történő kinyomtatása vagy beszerzése.
Olyan országok is vannak, ahol, bár a rendszámegyezmények értelmében nem lenne kötelező, mégis erősen ajánlott a fizikai formában lévő zöldkártya megléte is. Az okok különbözők lehetnek: vagy a bürokrácia miatt, vagy mert jelentős pénzügyi és időbeli veszteség érheti az utazót, ha csak a rendszámra hagyatkozik. Ezen országokban ajánlott a fizikailag is jelen lévő zöldkártya: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Írország, Macedónia, Málta, Egyesült Királyság, Olaszország, Románia és Szerbia.
A felsorolásból kimaradtak azok a nem EU-s országok, melyek elfogadják mind az EU-s magyar, mind a régi nagy H-betűs magyar rendszámokat is igazolásként: Liechtenstein, Luxemburg, Norvégia ás Svájc.
Zöldkártya igénylése
A zöldkártya igénylése egyszerű folyamat: mindig az a biztosító állítja ki, amelyiknél az autós kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik. Kiállítható papír alapon vagy elektronikus formában is.
A kártya igénylése ingyenes, és nem kell hozzá semmilyen más biztosítást vagy szolgáltatást megkötni. A biztosító köteles ingyenesen az autós rendelkezésére bocsátani, egyes biztosítók ezt automatikusan megteszik, mások csak kérésre.
A nemzetközi zöldkártya alaki formája
A zöldkártyát kizárólag zöld színű papírra szabad kinyomtatni, különben nem érvényes. A színen kívül azonban számos kötelezően feltüntetendő elemnek is szerepelnie kell a nyomtatványon, melyek segítik az autós és a kárt fedező biztosító azonosítását.
A nyomtatványon szerepelnie kell a „Nemzetközi gépjármű-biztosítási kártya” feliratnak, illetve annak angol fordításának. Az angol fordítás a lap többi eleménél is megjelenik, így biztosítva, hogy nemzetközi felhasználásban is érthetőek lesznek az egyes adatok.
A zöldkártyán szerepel még az érvényesség kezdete és vége, az igazolást kibocsátó szervezet neve, az ország és a biztosító kódja és száma. Az autót a feltüntetett rendszám, a járműkategória és a gyártmány egyértelműen azonosítja.
A lap területi érvényesség része felsorolja a Zöldkártya Egyezmény országait, s amelyik ország nincs áthúzva, ott el kell fogani a zöldkártya igazolását. Az igazolásan szerepel még a biztosított fél neve és címe, illetve a zöldkártyát kibocsátó biztosító elérhetősége és aláírása.
A zöldkártya fennmaradó részén ügyféltájékoztató olvasható, ahol a nemzeti zöldkártya irodák neve, címe és elérhetőségei találhatók.
