Az 1910-es évektől Magyarország területét 15 rendszámkerületre osztották, a kerületet a forgalmi azonosító első betűjele azonosította. A második világháborút követően azonban nem volt pénz a rendszámok kiadására, így számos balesetet okoztak a nem megfelelően ellenőrzött autóroncsok az utakon.
1948-tól újból kötelezővé vált Magyarországon az autók műszakiztatása és a rendszámok használata, s 1958-tól jelentek meg a hat karakteres új rendszámtáblák. Ezeken a két első karaktert négy szám követte.
Rendszámok a rendszerváltásig
Az 1958-ban bevezetett 6 karakteres rendszámtáblák két első karaktere meghatározta a felhasználás módját. A segítségükkel tudták a hivatásos szervek már ránézésre megmondani, mely autókat használták az állami vezetők és szervek, amelyek emiatt különleges státuszt élveztek.
Az állami felsővezetők által használt gépkocsik rendszámai kivételesen csak egy betűvel kezdődtek, melyeket számok követtek, az AA karaktersorozat viszont az Elnöki Tanács elnökének autóját jelölte. A tanácsi járművek az AB és AL karakterek közötti rendszámokat kapták meg, a rendőrség és az elhárítás pedig az AH és AK közötti rendszámokat.
A céges autók megjelenésével és terjedésével szükségessé vált ezek különleges megjelölése, az AY rendszámot az ilyen járműveknek tartották fenn. A megjelölés célja a vállalati tulajdonnal való visszaélés megakadályozása volt, hiszen ezek a járművek csak külön engedéllyel hagyhatták el a szolgálati területüket. A rendőrség kötelező jelleggel ellenőrizte a szabályos felhasználást, akármikor AY-nal kezdődő rendszámokat talált.
A buszok a BT és BZ közötti számsorokat kapták, míg a magánautókat is külön rendszámokkal, a CA és CZ közötti azonosítókkal jelölték. A külföldiek nyomon követését a jogalkotó még könnyebbé tette, ezek a rendszámtáblák ugyanis fehér háttérrel rendelkeztek, de vörös betűket nyomtattak rájuk. A diplomata kiszolgáló személyzet autói a CC sorozat rendszámait kapták, a nem diplomata külföldiek pedig a CK sorozatot.
A Magyar Honvédség megkapta majdnem a teljes H-sorozatú rendszámkészletet, hiszen a rendszerváltás előtt nagyon sok járművel rendelkezett. Az első H betűt a Honvédségnél is egy másik betű követte, mégpedig az A betű a személyszállítást, a B a dzsipeket, az F a tehergépkocsikat, a G a buszokat és a H a híradós csapatok járműveit jelölte. Az H után következő K betű a motorokat, az N pedig az oldalkocsis motorokat azonosította, az M betűs rendszámokat fenntartották a műszakisoknak. Az R rendszám a katonai rendészeknek került kiosztásra, míg az S a sebesültek szállítására is alkalmas gépjárműveké lett. A pótkocsik a HX, a tartálykocsik pedig a HZ sorozatot kapták.
A taxisoknak is egyedi rendszámaik voltak az 1980-as évektől, ők a JA és JD közötti rendszámokat igényelhették autóikra. Az MA és MB rendszám a mentőknek, az RA és RB pedig a rendőrségnek és határőrségnek járt. A büntetés-végrehajtásban használt autók, illetve a vámosok és pénzügyőrök az RR-rel kezdődő rendszámokat kapták meg.
Rendszámok a rendszerváltás után
A rendszerváltás után Magyarországon bevezették a három betű és három szám formátumú rendszámokat. A rendszámokat egymást követő sorozatokként adták ki, de egyes speciális rendszámokat ez esetben is fenntartottak egyedi használatra.
A magyar rendszámok esetében a tábla háttere fehér. 1990 után a bal alsó sarokban egy nagy H betű volt megtalálható, felette a magyar zászlóval. Ezeket a nemzeti rendszámokat Magyarország európai uniós csatlakozása után felváltotta az uniós rendszám, ahol a tábla bal sávja kék hátteret kapott.
A kék háttérben továbbra is megtalálható a nagy H betűs országkód, de felette már nem a magyar, hanem a csillagokból álló, kör alakú uniós zászló található. Napjainkban mindkét rendszámtípus megtalálható az utakon, a csatlakozás előtti táblákat ugyanis nem kellett újra cserélni.
A gépjárművekre felszerelt forgalmi rendszámot a KEKKH adja ki, s ennek a szervezetnek a tulajdonában is marad a tulajdonjog, az autós csak használatra kapja meg. A normál méretű tábla 52 cm hosszú és 11 cm magas, de léteznek kisebb táblák, kétsoros táblák, illetve matrica formátumú táblák is. Ezeket speciális esetben alkalmazzák, például, amikor a hagyományos méretű rendszámtábla nem fér el az autón. A mopedautók státuszát viszonylag későn rendezte a jogalkotó, azoknak jelenleg 3 soros rendszámtáblát kell felhelyezniük a jármű hátuljára.
A budapestiek számára jól ismertek a BPI és BPO rendszámtáblák, ezeket kizárólagosan a BKV buszainak tart fenn az állam. A fővárosi buszok azonosítóját is a rendszámból képezik, ahol a tábla utolsó I betűjét 1-esnek, illetve O betűjét 0-nak veszik. Így például a BPI-112 rendszámú BKV busz azonosítója BP-11-12, illetve a BPO-150 rendszámú busz azonosítója BP-01-50.
A betűk és számok hasonló alakjának összekeverhetőségét felismerte a rendszámot kiadó hatóság is. Ennek megfelelően már nem adnak ki olyan rendszámokat, ahol a betűsorozat I, O vagy Q betűkre végződik, illetve Q betű nem állhat a második betűhelyen sem.
A taxikat és teherautókat, kamionokat nemcsak a sárga rendszámtábla háttér különbözteti meg, hanem a kizárólagosan nekik fenntartott karaktertartomány is. Minden taxi csak az EAA és EDZ közötti rendszámtartományt használhatja, míg a teherszállítást végző vállalkozások a FIA és FZZ közöttieket. Az utánfutók ugyanakkor az XXX és WXX sorozatokat kapták.
Az ábécé hátsó részéből az U-s és Y-os rendszámokat is fenntartották, előbbieket a motorok, utóbbiakat a lassú járművek, mint például a traktorok számára. A mezőgazdasági járművek táblái hét karakteresek, s zöld színnel kerülnek fel a fehér táblára. A hét karakter első eleme kötelezően egy nagy M betű, míg a következő hat elem szám.
A Magyar Honvédség továbbra is egyedi rendszámokat használ, két betűt négy szám követ. Az első betű kötelezően a nagy H, a következő pedig a rendeltetésének megfelelő betű. Az Országos Mentőszolgálat rendszámai MA-val kezdődnek, s négy szám követi a betűket. Hasonló két szám - négy betű felosztás kapott a Rendőrség (az első betű R), illetve a büntetés-végrehajtást és a NAV is. Utóbbi két szervezet az RR 0-RR 9 kezdetű tartományon osztozik, ahol az RR0 és RR4 közötti rendszámok a büntetés-végrehajtáshoz, az RR5 és RR9 közöttiek pedig az adóhatósághoz tartoznak.
Az autókat javító és műszakiztató szolgáltatásoknál jól ismertek az E-s, P-s, V-s és Z-s rendszámok, ezeknél az egy betűt öt szám követi. Az E jelöli az ideiglenes rendszámokat, a P az olyan autókat, melyeknek nincs forgalmijuk, csak kipróbálás céljából használják őket. Utóbbiakkal gyakran visszaélnek a tulajdonosok, s külföldről behozott autókra rakják rá a hazaútra, melyért szigorú büntetést kaphatnak. A V-s és Z-s rendszámok a még vámeljárás alatt álló gépjárműveket jelölik.
