Az autótulajdonosok a klíma (más néven légkondicionáló) megjelenésekor viszont két táborra szakadtak: vannak, akik a klímára esküsznek, sokakat viszont szó szerint a hideg ráz ki a klíma beszerelésének gondolatától. Ebben a cikkben a klíma használatának előnyei és hátrányai mellett azt fogjuk részletezni, hogy mit lehet tenni egy esetleges meghibásodás esetén, és mire kell odafigyelni a klímaberendezés használatakor, hogy az még tovább hibátlanul működhessen.
A klíma előnyei és hátrányai
A klímának a legegyértelműbb előnye, hogy a legnagyobb hőségben is kellemes hőmérsékletet tud nyújtani a kocsi utasterében, így az ember nehezebben fárad el, és jobban tud koncentrálni is, reflexei pedig lényegesen jobban működnek. A klímaberendezés a levegő szűréséért is felel, melynek köszönhetően nem jutnak pollenek az utastérbe, tehát egészségügyi szempontból is megfontolandó a használata. A levegő, ami az utastérbe kerül, eleve kis páratartalmú, tehát nem lesz páralecsapódás a szélvédőn, így a látási viszonyok miatt sem kell aggódni, melyek a hideg hónapok esetén nehezíthetik meg a sofőrök életét. És ugye arról ne is beszéljünk, hogy a sokakat zavaró huzat is teljesen megszűnik, hiszen elfelejthetjük azt, hogy az ablakok lehúzásával kelljen lehűteni a kocsit - ez már mind a múlté, ha kocsink légkondival van felszerelve. A klíma hátrányai közül talán csak azt kell megemlíteni, hogy jellemzően megnöveli az üzemanyagfogyasztást. Amellett, hogy az autó fogyasztása megnő, a teljesítménye csökken, erről sem szabad elfeledkezni, mielőtt bekapcsolnánk a légkondit. A másik része a negatív oldalának a személyes preferencia: akadnak olyan emberek is, akiknek a berendezésen keresztül érkező levegő túl száraz, és nem bírják elviselni azt, de ez mindenkinek saját ízlésére van bízva.
A klíma fajtái és szerkezeti felépítése
Az autóklímáknak alapvetően két változatát különböztetjük meg: az automata és a manuális klímát. Mint ahogy arra a nevéből is következtetni lehet, az automata klíma számít a modernebb koncepciónak, bár az automata rendszerek között is óriási kényelmi eltérések lehetnek autótípusonként. Az viszont általánosságban elmondható, hogy az automata klímáknál csak be kell állítani a sofőr és az utasok által kívánt hőmérsékletet, és a többit intézi az auto: mind a levegő hőmérsékletéről, mind a mennyiségéről, de még az irányáról is gondoskodik, csupán hátra kell dőlni, és élvezni az utat. Drágább autóknál – főleg mostanában – jellemző az úgynevezett kétzónás rendszer is, melynek lényege, hogy a sofőr és az anyósülésen ülő utas különböző hőmérsékletet állíthatnak be a saját preferenciájuk alapján. Ez csak néhány fokig tud hatásos lenni, az például már a fizika szabályainak köszönhetően sem tud semmilyen esetben előfordulni, hogy a sofőr 17 fokban, az anyósülésen lévő utas pedig 30 fokban üljön. Ezen kívül többféle modellnél találkozhatunk már olyan extrákkal is, mint a hűtött kesztyűtartó vagy az üléshűtés, ezek hatékonyságát azonban sok esetben még a szakértők is megkérdőjelezik.
Klímafajtától függetlenül a rendszer fő elemei a kondenzátor (más néven a klímahűtő), a kompresszor, a szárítószűrő, az expanziós szelep, a párologtató és a levegőbefúvó. Mint minden más alkatrész esetén, ezeknél is bármikor előfordulhat, hogy meghibásodnak, de nem csak ebben az esetben kell elvinni a szervizbe az autót. A klímaberendezés ugyanis folyamatos törődést igényel, nem megfelelő karbantartás esetén használata akár egészségtelen is lehet a rossz minőségű kiáramló levegő miatt. A gombás levegő könnyen felismerhető szúrós, záptojásszerű szagáról, ilyenkor minél hamarabb érdemes egy műhely felé venni az irányt, hogy tüzetesebben átnézessük a klímarendszert.
Milyen problémák léphetnek még fel a rendszerben?
A legrosszabb eset talán az, amikor az történik, hogy a berendezés már egyáltalán nem hűt, ilyenkor a legvalószínűbb az, hogy nincs már gáz a rendszerben. Ezt a legtöbb szervizben bármikor után tudják tölteni a szakik. A klímák hatékonysága évente körülbelül 20 százalékkal csökken, de ha nem távolodott el az összes gáz a rendszerből és még van valamennyi tartalék, akkor is utántölthető a gyári értékekre, nem kell a rendszerben lévő összes gázt lecserélni. Mivel a klíma javítása sok esetben finoman szólva nem a legolcsóbb dolog, évente érdemes átnézetni, hogy minden rendben van-e a rendszerrel, és a kiáramló levegő minősége is megfelelő-e. Bár a nagyobb áruházakban beszerezhető az úgynevezett klímatisztító spray, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy ha már érzi az ember, hogy büdös levegőt fúj a légkondi, akkor ez az esetek nagy részében már nem elegendő, és jobb is a profikra bízni ennek a bonyolult folyamatnak az elvégzését. A klímarendszer komplikált csőhálózatából és összetett elektronikájából kifolyólag a problémának ezer különböző oka lehet, melyekre csak egy szakértő jöhet rá.
Néhány szó a klímaberendezés rendeltetésszerű használatáról
Azon kívül, hogy évente át kell nézetni a légkondi állapotát, hogy az megfelelően működjön, nem árt az embernek saját egészségére is odafigyelnie, és helyesen használnia a berendezést. Nem árt tudni például, hogy a hideg beáramló levegőt nem szabad közvetlenül magunkra irányítani, ez az ízületekre lehet káros, de könnyen meg is fázhatunk. Nem tesz jót a szervezetnek az sem, ha túl gyorsan érzékel hőmérséklet-változást, nem szabad elsietni tehát az autó utasterének lehűtését. Fontos ügyelni arra, hogy a benti levegő legfeljebb 10 fokkal legyen hidegebb, mint a kinti, ellenkező esetben könnyen fáradttá válhat az ember a vérnyomás csökkenése miatt. A már említett száraz levegő következtében a test többet párologtat, ajánlott ezért minél több folyadékot bevinni utazásunk során. A klíma használata közben érdemes a külső levegőt befújni a benti levegő keringetése helyett, ezt csak indokolt esetben ajánljuk, például ha a kellemetlen kinti szagok zavarnák az utunkat. Azt pedig mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy melyik tábort erősíti, az ellenzőkét vagy a pártolókét, és megéri-e az évente fellépő üzemeltetési költségek ellenére is a klíma választása mellett dönteni.
