Az alábbi cikkben azt szedtük össze, hogy milyen típusú jogosítványokkal találkozhatunk, mik azok megszerzésének a feltételei, milyen gyakran kell megújítani ezt a fontos iratot, és milyen járművek vezetésére vagyunk feljogosítva azzal, ha az adott kategóriájú jogosítványt sikeresen megszereztük.
A „B” kategóriás jogosítvány
Az első olyan jogosítvány típus, mellyel foglalkozni kell, az a B-kategóriás jogosítvány, hiszen valószínűleg ennek a megszerzése érdekli a legtöbb embert, ez jogosít fel ugyanis arra, hogy az illető személyautót vezethessen. A legfeljebb 3,5 tonnás gépkocsikon kívül akár segédmotort, tehát maximum 50 köbcentis motorral rendelkező robogót is vezethet az, akinek „B” kategóriás vezetői engedélye van. Mondhatni azt is, hogy ez egy belépő kategóriás jogosítvány, hiszen a tanfolyamot akár 16 és fél évesen is el lehet már kezdeni, hogy a KRESZ-vizsga letételének időpontjában a vizsgázó legfeljebb 3 hónappal legyen 17. életévének betöltése előtt, míg a forgalmi vizsgát 17 éves kortól lehet letenni.
A jogosítvány megszerzésének feltételei
Azon kívül, hogy a jelentkező a jelentkezés időpontjában legalább 16 és fél éves kell, hogy legyen, további feltételeknek is eleget kell tenni a sikeres jelentkezés érdekében. Vigyük magunkkal orvosi alkalmassági igazolásunkat, melyet korábban a háziorvosunknál már megcsináltattunk, de legyen nálunk személyi igazolványunk, illetve ne felejtsük otthon az alapfokú iskolai végzettséget igazoló okiratot sem. Ha ezek az iratok mind leadásra kerültek, el lehet kezdeni kitölteni a jelentkezési lapot, majd hamarosan a tanfolyamot is. A beiratkozás bármelyik magyarországi autósiskolánál történhet, célszerű olyat választani, ami a lakhelytől nincs túlságosan messze, de érdemes például egy nagyobb városban elvégezni a forgalmi órákat, hogy később a városi vezetés ne okozzon gondot. Ezen kívül ügyeljünk arra, hogy a kiválasztott helyen megfelelő legyen a képzés színvonala, az árak, illetve a vizsgákon elért eredményesség is. A hivatalos magyarországi képzők listája a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján megtalálható.
Tudnivalók a tanfolyamról
Maga a tanfolyam két fő részből áll: elméleti és gyakorlati órákból. Az elméleti képzés alatt a KRESZ-szabályok, a vezetési elmélet és a műszaki ismeretek tanulását értjük. A 28 órás elméleti képzés során a tanulók elsajátíthatják a közlekedési ismereteket, szabályokat, a gépkocsivezetés elméletét, de szó lesz többek között szerkezeti és üzemeltetési ismeretekről is, így – bár autószerelőt senkiből sem képez ez a tanfolyam – a gépjármű működésének alapjaival is megismerkedhetünk. Az elméletet egyébként meg lehet tanulni a helyszínen, egy klasszikus képzés során, de az utóbbi években elterjedt az autósiskoláknál az úgynevezett „e-learning” módszer. A különbség a két fajta képzés között csupán annyi, hogy utóbbi esetén az elméleti tanfolyam otthonról, egy internetkapcsolattal rendelkező számítógépen is elvégezhető. A KRESZ-vizsga ettől függetlenül ugyanúgy a helyszínen történik, érintőképernyős monitorokon kell kiválasztani a KRESZ-szel kapcsolatos kérdésekre a helyes válaszokat.
A gyakorlati oktatás
Sikeres elméleti vizsga esetén a tanuló a tanfolyamot a gyakorlati résszel folytatja. A gyakorlati képzés 29 órából és 1 vizsgaórából áll, melyen a vizsgázó egy vizsgabiztos jelenlétében mutatja be a szükséges gyakorlatokat, illetve azt, hogy a forgalomban is magabiztosan és balesetmentesen tud közlekedni. A tanfolyam során a gépjárművet természetesen az autósiskola biztosítja, de valószínűleg senkinek nem kell bemutatni a T-betűs jelzéssel ellátott tanuló autókat. A gyakorlati képzés alatt fontos az, hogy a tanuló legalább 2 órát vezessen sötétben, és minimum 4 órát lakott területen kívül (autópályán vagy országúton). 1 óra oktatás egyébként valójában csak 50 perc vezetésből áll, de a lényeg az, hogy a leendő autótulajdonos legalább 580 kilométert vezessen le, mielőtt a vizsgázásig eljut. Természetesen szükség esetén lehet pótórákat venni, ennek az árát az adott autósiskola szabja meg, érdemes tehát körültekintően választani.
Elsősegélynyújtási ismeretek
A gyakorlati és elméleti képzésen kívül a jelentkezőnek egy sikeres elsősegélynyújtási vizsgát is le kell tennie ahhoz, hogy a jogosítványa kiállításra kerüljön. Az autósiskolákban ezekhez a legtöbb esetben egy képzés társul, melyet nem kötelező elvégezni, de igencsak ajánlott. Mivel minden autósnak kötelessége segítséget nyújtani egy esetleges baleset esetén, nem árt tisztában lenni az újjáélesztés technikáival, és az elsősegély dobozban található kellékek helyes használatával sem.
A „B” kategóriás vezetői engedély megszerzésének a költségei
Erre sajnos nincs mindenhol alkalmazható, egyértelmű válasz, hiszen a költségek autósiskolánként eltérnek, ezért is érdemes alaposabban körülnézni, mielőtt a legelső képzési helyet kiválasztanánk. Akár interneten is rá lehet keresni az adott autósiskola értékeléseire, hiszen elég sok helyen a tanfolyam sokkal drágább lehet valójában, mint ahogy azt hirdetik. Azt lehet viszont kijelenthetjük, hogy általában, akkor is, ha minden elsőre sikerül a vizsgázónak, hatszámjegyű összegre kell gondolni forintban. A pontos árakat az autósiskolák honlapján bárki megtalálhatja.
A tanfolyam elvégzése után
A tanfolyam sikeres elvégzése után indulhat az igazi móka. Miután a vezetői engedély elkészült és kiküldésre került, nincs is más dolgunk, mint beülni egy autóba, és útnak indulni. De milyen járművel? Bár nem mindenki van tisztában vele, nem csak gépkocsi használatára jogosít fel a „B” kategóriás vezetői engedély. Azon kívül, hogy egy legfeljebb 3500 kilogrammos gépkocsit vezethetünk, melynek legfeljebb 8 utasa van a sofőrön kívül (tehát ez az autó lehet akár egy kisebb tehergépkocsi is), vontathatunk maximum 750 kilogrammos össztömegű pótkocsit, mely akár nehéz pótkocsira is cserélhető, abban az esetben, ha a két jármű össztömege nem haladja meg a 3500 kilogrammot, és a pótkocsi sem nehezebb, mint az azt vonó jármű. Ezekkel a problémákkal viszont nem kell foglalkoznia annak, aki kezdő jogosítvánnyal rendelkezik, hiszen a jogosítvány megszerzésétől számított két évig ők nem vontathatnak pótkocsit. Segédmotort viszont annál inkább, a „B” kategóriás vezetői engedély tehát egy jó ugródeszka lehet annak is, akit komolyabban érdekel a motorozás, és belekóstolna egy kicsit annak minden örömébe.
További jogosítvány típusok
Bár a legtöbb embert valószínűleg a „B” kategóriás jogosítvány érdekli, sokaknak nem az autó az elsőszámú választás, vagy további kategóriákra szeretnék kibővíteni vezetési ismereteiket. Alább azt foglaljuk össze, hogy ezen kívül milyen típusú jogosítványok léteznek, megszerzésük esetén milyen járműveket vezethetünk.
Az „A” kategóriás jogosítványok
Ábécé sorrendben haladva az első jogosítvány az „A” jelzést kapta, mellyel bármilyen motorkerékpárt vezethetünk. A jogosítvány megszerzéséhez legalább 23 és fél évesnek kell lenni, kivéve, ha a jelentkező rendelkezik már A2-es jogosítvánnyal, ebben az esetben 2 év motoros előképzettség szükségeltetik. Az A1-es jogosítvány ugyanúgy a motorkerékpárokra vonatkozik, sikeres vizsgázás után legfeljebb 125 köbcentis és 11 kilowattos motorral ellátott motorkerékpárt vagy quadot vezethetünk. Ahhoz, hogy valaki a tanfolyamra jelentkezhessen, be kell töltenie a 15 és feledik életévét. Két évvel később, 17 és fél éves korban már ennél jóval nagyobb, maximum 35 kilowatt teljesítményű motorkerékpár vezetésére is jogosultak lehetünk, ha letesszük az A2-es jogosítványt. Itt már csak néhány év tapasztalat választja el a vizsgázót a korlátlan motoros vezetői engedélytől. Aki egyébként hamarabb kezdené motoros pályafutását, annak sem kell aggódnia, az „AM” kategória számukra jelenthet megoldást. Legfeljebb 50 köbcentis segédmotort vezethetnek ennek a vezetői engedélynek a birtokában, de aki már tényleg nem szeretne várni, és minél hamarabb el szeretne kezdeni motorozni, annak érdemes lehet elgondolkoznia a tanfolyamon.
A nehézsúlyúak
Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk, meg kell említeni néhány olyan járműkategóriát is, mely az átlagember számára kevésbé lehet fontos, de annak annál inkább, aki valami egzotikusabbra vágyik, vagy esetleg munkája megköveteli. A „C” típusú jogosítvány birtokában például 3500 kilogramm feletti gépkocsikat is vezethetünk (az autóbuszt leszámítva), „D” típusú vezetői engedéllyel pedig akár autóbuszt is. Az „E” jogosítvány a gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló szerelvényekre vonatkozik, de ez csak kombinált kategóriaként adható ki. További kombinált jogosítványok is léteznek, összevonható a B és az E, de találkozhatunk például C+E és D+E kombinált engedélyekkel is. Aki pedig valami ennél is izgalmasabbra vágyik, a „K” kategóriás jogosítvánnyal kerti traktort, a „T” jogosítvánnyal mezőgazdasági vontatót, a „TR” jogosítvánnyal trolibuszt, a „V” jogosítvánnyal pedig villamost is vezethet. A részletekről az autósiskolák honlapján lehet tájékozódni.
