Az autónepperek közötti beszélgetések vagy akár az autós podcastok során is gyakran előjön az Euro-normák témája, melyeknél valamilyen szám jelzi az adott besorolás minőségét, és az Euro szócskát követi. Már az Európai Unió jogelődjében, az Európai Gazdasági Közösségben kitalálták, hogy a gépjárműveket valahogyan osztályozzák az alapján, hogy mennyire károsak a környezet és az élővilág számára. Ezt hamarosan sikeresen létre is hozták, 1992-ben vezették be az első, Euro 1-es jelzésű szabványt, és a tendenciák azt mutatják, hogy nagyjából 4-5 évente jelennek meg az új, szigorúbb normák, mindig korszerűsítve, és csökkentve a kibocsátási értékeket, hogy minél jobban a 0-hoz közelítsen ez az érték. 2017-ben ez a bizonyos skála 1-től 6-ig terjed, ahol – ahogy arra logikusan következtetni lehet – az 1-es besorolású autó a legrosszabb, a 6-os pedig a legjobb kibocsátási értékekkel rendelkezik. Ezek az értékek nemcsak a szén-dioxid, hanem számos egyéb káros anyagra is kiterjednek, például a szénhidrogénekre (HC), a szén-monoxidra (CO), a nitrogén-oxidokra (NOx), és a szálló por mennyiségére is (PM).
Az tehát mindenki számára egyértelmű, hogy érdemes minél modernebb, minél környezetkímélőbb autót választani, még az állam is erre próbálja ösztönözni az autóvásárlókat, hiszen számos kedvezmény mellett, melyekről a későbbiekben fogunk beszélni, még a regisztrációs és behozatali költségek is jóval kisebbek lesznek egy modernebb autónál. Az európai kibocsátási normák alapjára helyezve a Nemzeti Közlekedési Hatóság egy másfajta rendszerezési módszert választott – ők 0-tól 16-ig értékelik a kibocsátás mértékét, itt is természetesen a 0 a legrosszabb, a 16 pedig a legjobb kibocsátási értékeket jelöli, az elektromos autók kivételével. Az alábbiakban azt szedtük össze, hogy melyik kategóriába milyen gépjárművek tartoznak, így könnyebben kategorizálni lehet az autót, melyet kinéztünk magunknak, és egyszerűbb kiszámolni a várható költségeket is.
A 0-ás kategóriába tartoznak a katalizátorral nem rendelkező benzinesek, az előírások szerint nem minősített vagy az ENSZ-EGB 83.00-83.0.1/A vagy 49.00-49.01/A előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott dízel meghajtású autók, az 1-es kategóriába a katalizátorral rendelkező, nem szabályozott keverékképzésű benzinesek, a 2-es kategóriába a katalizátorral rendelkező, szabályozott keverékképzésű benzinesek (kivéve az Euro-2-es jelöléssel ellátott járművek esetében), a 3-masba az Euro-1-es jelöléssel ellátott dízelmotoros autók, a 4-es kategóriába az Euro-2-es jelöléssel ellátott katalizátoros, szabályozott keverékképzésű benzinesek, illetve az Euro 2-es jelöléssel ellátott dízelmotoros autók. 5-ös számmal jelölik a teljesen gázüzemű vagy elektromos meghajtású autókat és a hibrid járműveket is, (ezen belül 5E – teljes mértékben elektromos gépkocsik, 5N – külső töltésű, növelt hatótávolságú hibrid autók, 5P – külső töltésű hibrid autók (más néven plug-in hibrid autók), 5Z – egyéb olyan autó, melynek kibocsátási értéke egyenértékű nullával). A 6-os osztályba kerültek a katalizátoros, OBD-rendszerrel ellátott, Euro 3-mas típusú benzines gépkocsik, míg a 7-esbe az Euro 3-mas kategóriába tartozó dízelmotoros autók, a 8-as csoportba pedig az Euro 3-mas kategóriába tartozó dízel autók, melyek OBD-rendszerrel is rendelkeznek. 9-essel nem mást jelöltek a hatóságok, mint a szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD-rendszerrel rendelkező, Euro 4-es benzines autókat, a 10-es szám az Euro 4-es környezetvédelmi kategóriába tartozó, OBD-rendszerrel rendelkező dízelmotoros gépkocsikat jelöli, és a 11-esbe kerültek a 10-es kategóriához hasonló Euro-4-es dízel autók, azzal a különbséggel, hogy az ENSZ-EGB 49.03 és az 51.02 előírás jóváhagyási jelével vannak jelölve, bár ez a laikusnak nem mond sokat. A 12-es számmal már a kibocsátási értékek nagyon jónak mondhatók, ide tartoznak ugyanis az Euro 5-ös dízel autók, melyek rendelkeznek OBD-rendszerrel. A maradék néhány csoportnak szintén nagyon jó értékei vannak, a 13-mas jelöli az EEV kategóriába tartozó, OBD-rendszerrel ellátott dízelmotoros autókat, a 14-es az Euro 5-ös kategóriába tartozó, és a 715/2007/EK 1. mellékletének 1. táblázata által megállapított határértékeknek megfelelő gépkocsikat, a 15-ös az imént említett melléklet 2. táblázat határértékeinek megfelelő, Euro 6-os környezetvédelmi kategóriába tartozó gépjárműveket. Végül pedig a 2017-ben legnagyobb számmal rendelkező osztály következik, a 16-os, mely az 595/2009/EK rendelet alapján jóváhagyott, Euro 6-os jelzésű gépkocsikat gyűjti össze.
Valószínűleg sokan nem tudják, hogy mit jelent a fent több kategóriánál is említett OBD megjelölés. Az OBD-rendszer (a rövidítés az angol On-Board-Diagnostics szóösszetételből ered) egy olyan funkciót jelöl, hogy a gépkocsi képes a kibocsátott károsanyagokról egy erre alkalmas berendezéssel adatokat kinyerni, és megfigyelése alapján statisztikát felállítani. Tulajdonképpen az OBD is egy szabvány, mely egyre modernebb lett, ahogy az évek haladtak előre, és ez is már több kiadást megért az idők folyamán (lásd OBD-2 például). A kategóriák elemzése közben feltűnhet, hogy az 5-ös kategória csupán az elektromos-, gáz- vagy a hibrid meghajtású járművekre vonatkozik. Tovább bonyolítja a környezettudatos autóvásárló helyzetét a táblázat értelmezésekor az is, hogy ez további négy alkategóriára van felosztva, hogy a különböző típusokat még jobban el lehessen különíteni egymástól. Mindenesetre örülhet az, akinek a forgalmi engedélyében a V.9-es pont mellett az ötös számmal kezdődik a kategória jelölése, ugyanis az elektromos, gázmeghajtású vagy hibrid autó automatikusan zöld rendszámot is jelent, melynek nem csupán az ingyen parkolás és az adókedvezmény az óriási előnye, de bizonyos helyeken ingyen is lehet tölteni autónkat, miközben maximálisan tiszteletben tartjuk az anyatermészet és embertársaink egészségét.
Nem árt tehát odafigyelni egy autó megvásárlásakor arra, hogy milyen szabvánnyal van jelölve a kibocsátási szintje, hiszen behozatali és üzemben tartási költségeinket is jelentős mértékben csökkentheti egy magasabb kategóriájú (vagy egy elektromos) autó választása. Az Euro-normák egyébként nemcsak a személygépkocsikra vonatkoznak, hanem ugyanúgy a tehergépkocsikra, sőt, még a traktorokra, a vonatokra és a hajókra is. Tehát akármilyen járműre esne a választásunk, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az Euro-szabványt is leellenőrizzük a vásárlás előtt, így ugyanis óriási mértékű plusz kiadásoktól óvhatjuk meg magunkat. És nem is csak a többletköltségekről vagy a környezettudatosságról van csupán szó, hanem arról, hogy bármikor képes legyen az ember közlekedni, hiszen az alacsonyabb jelölésű autókat időnként ideiglenesen kitiltják a forgalomból. Ez főleg szmogriadó esetén szokott megtörténni, több nagyváros eljutott már arra a pontra, hogy az előre meghatározott környezetvédelmi besorolás alatti autók a riadó idején nem közlekedhetnek a városban. Ezt a rendőrök nem csupán a forgalmi engedélyből tudják megállapítani, hanem az út mellett felállított, károsanyag-kibocsátást mérő berendezésekkel is.
