A DSTC jelzés a Volvokra, míg a SA a Hondákra, a DSC pedig a BMW-kre jellemző, de egy rövid internetes keresés után hamar megtalálhatjuk, hogyan hívják a különböző autógyártók a menetstabilizátort. Nem kell azonban megijedni, hiszen ez a sok különböző megjelölés egy technológiát takar, mégpedig a menetstabilizáló rendszerét. Az alábbiakban röviden elmagyarázzuk, hogy mire jó az ESP, mellyel, különösen akkor, ha új autó vásárlását tervezzük, egészen biztos találkozni fogunk. 2014-ben ugyanis kötelezővé tette az Európai Unió, hogy minden gyártósorról legurult, új gépkocsi ESP-vel legyen felszerelve, anélkül ne legyen forgalomba állítható. De tényleg ilyen hasznos lenne az ESP, és veszélyben van az, akinek régebbi autója még nem rendelkezik a technológiával? Erre a kérdésre is megpróbálunk választ adni lejjebb.
Mi is az az ESP?
Az ESP, vagyis a menetstabilizáló hárombetűs rövidítése az angol Electronic Stability Program kifejezésből ered, mely arra utal, hogy az autó stabilitásáért is az elektronika felel. De mit is csinál pontosan az ESP? Anélkül, hogy nagyon részletesen belemennénk ebbe a kérdésbe, a legegyszerűbben talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy az autó stabilitásáért felel. Igen, nem kell hozzá zseninek lenni, hogy valaki ezt a berendezés nevéből megállapítsa. Rengeteg szenzor felel azért, hogy az ESP segítségével az autó tényleg abba az irányba menjen, amerre a sofőrje szeretné. Egy érzékelő a kormány pozíciójáért felel, de mind a négy keréken található például szenzor, amelyek a kerék fordulási sebességét mérik. Ezen kívül van még egy úgynevezett perdület szenzor, majd a központi, elektronikus egység értelmezi az érzékelők által kibocsátott jeleket, és így próbálja meg kitalálni a sofőr által kívánt haladási irányt. A korrigálást pedig saját maga el tudja végezni, a vezető beavatkozása nélkül képes például szabályozni a motor fordulatszámát, de külön-külön tudja működtetni a fékeket is, és mindig azoknál a kerekeknél alkalmazza azt, ahol épp szükség van rá.
Az ESP működése természetesen sokkal bonyolultabb ennél, hiszen a szöggyorsulást, sőt, a keresztgyorsulást is külön szenzorok mérik, most viszont elégedjünk meg azzal, hogy a kifejezést és annak lényegi részét tisztáztuk. Az ESP tehát egy nagyon hasznos kis kellék lehet, segítségével sokkal könnyebben irányítható az autónk, és sokkal nagyobb valószínűséggel csinálja azt, amit mi szeretnénk. Vannak azonban olyan szituációk is, mint például a hólánc használata, amikor az ESP használatával többet ártunk, mint használunk. Szerencsére a legtöbb kocsinál ilyenkor az adott modellnek megfelelő rövidítést a műszerfal közelében is megtalálhatjuk, így például egy ESP-gombbal könnyedén kikapcsolható a funkció.
