Teljesen érthető felháborodásuk és dühük, ugyanis, ha elszakad, az egyik legnagyobb költséggel járó probléma lehet, nem is beszélve a gondok lavinájáról, amit elindíthat. Ezzel a bejegyzéssel a tragikus végkimenetelt szeretnénk elkerülni, megkímélve ezáltal mindenki pénztárcáját a felesleges költségektől. Ezért miután tisztázunk néhány fontos fogalmat, hogy megértsük, mire is szolgál ez a szerkezet, beszélni fogunk mind az okokról, mind a következményekről, amelyeket a horrorisztikus szakadás okozhat, és hasznos praktikákat nyújtunk elkerüléséhez. Tehát mi is pontosan a vezérműszíj?
Bár nem minden motor szíjas, hiszen léteznek fogaskerekes és láncos motorok is, a vezérműszíjjal rendelkező autókból rengeteg van, így sokak számára ismerős kifejezésről van szó. Bár egyébként sokan a láncos motorokra esküsznek, nem szívesen használnak szíjas motort, ezeknek szintén megvannak a maga hátrányai (például leugrik vagy megnyúlik a lánc), és a tendenciák azt mutatják, hogy azt is 150.000 kilométerenként cserélni kell. De ezt tegyük most mind félre, és foglalkozzunk egy kicsit a vezérműszíjjal. A vezérműszíj nem más, mint egy összekötő elem, amely több fontos egységet kapcsol össze, és amely nélkül a motor nem tudna megfelelően működni. Egészen pontosan definiálva a vezérműszíj köti össze a főtengelyt és a vezérműtengelyt. Ennek a folyamatnak a lényege, hogy a lehető legsimábban, a lehető legnagyobb szinkronban történjen minden, tehát tökéletes összhangban legyen egymással a főtengely és a vezérműtengely. De nem csupán ezért felel a vezérműszíj, több görgőt és feszítőt mozgat meg, sőt, sok esetben még a vízpumpáért is felel.
A motor beindításakor automatikusan elkezd pörögni a vezérműszíj is, az óramutató járásával megegyező iránya hajtja a vezérműtengely fogaskerekét. Olyan autók is léteznek, melyek két vezérműszíjjal rendelkeznek, ezekben az esetekben az egyik a szelepvezérlésért, a másik pedig a kiegyensúlyozó tengelyért felel. A vezérműszíj ennek megfelelően iszonyatosan strapabíró anyagból kell, hogy készüljön, olyannyira, hogy bármekkora, -32 Celsius fok és 160 Celsius fok közötti szélsőséges hőmérsékletet kibírjon. Ezért egy speciális gumiból és szövetből készült szíj felel, melynek az egyik fele bordázva van, de mint tudjuk, semmi sem tart örökké. Ezek a nagyon masszív anyagok is elfáradnak egy idő után, ilyenkor kell elvinni az autót az úgynevezett nagyszervizre, hogy új vezérműszíjat kapjon. Hívják ezt más néven vezérléscserének és vezérműszíjcserének is, de a lényeg ugyanaz: a rettegett kimenetel elkerülése. A rettegett végkimenetel természetesen a szíj elszakadása, melynek most okairól és következményeiről beszélünk néhány sorban.
A vezérműszíj elszakadásának okai és következményei
Hiába a strapabíró anyag, a különleges szövet, van rá példa, hogy a vezérműszíj is megadja magát. Ez soha nem csak úgy véletlenszerűen történik, mindig megvan az oka, amelyet kellő odafigyeléssel ki lehet küszöbölni. De ha nem kapott az autó kellő törődést, és nem vitték el időben nagyszervizre, előfordulhat, hogy a vezérműszíj elszakad, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szelepek és a dugattyúk, amelyeknek az összhangjáért felel, össze-vissza kezdenek el járni, saját magukat szétverve, és – rosszabb esetben – a motortérben, a motorban is óriási kárt téve. A szakadás lehetséges okai közül a legvalószínűbb, hogy túl sokat vártak annak cseréjével, nem figyeltek se az ajánlott időintervallumra, se a megtett kilométerek számára, mielőtt szervizbe vitték volna kocsijukat. De ezen kívül is rengeteg oka lehet annak, ha „elfárad” a szíj: ha a görgőket sem cserélték, és valamelyik görgő esetleg megállna, a szíj rögtön elszakad. Lehet akár szerelésből adódó hiba is, de ha a vízpumpa cseréjére nem került időben sor, arra is lehet gyanakodni lehetséges kiváltó okként. Olyan szerelési hiba is előfordulhat, hogy a burkolatokat rosszul tették vissza, vagy egyszerűen csak hiányoznak. A külső behatások, például a kavics vagy homokszemcsék is károsíthatják a vezérműszíj helyes működését. Akár ezek is lehetnek a kiváltó okok, de mint említettük, ezer sebből vérezhet a dolog.
Ha az elszakadás következményeit egy szóval jellemezni kéne azoknak, akik átélték már az ezzel járó hercehurcát, talán a katasztrófa lenne az első, ami eszükbe jutna. El lehet képzelni, hogy mi történik, ha például a szeleptányérok mozgásba lendülnek, és szanaszét vernek mindent a motortérben. Annak érdekében, hogy ezt a tragédiát elkerüljük, időben szakemberekhez kell fordulni, akik fel tudják mérni a szíj állapotát, és adott esetben cserélik azt. Olvassuk el az autó felhasználói útmutatójában található leírást, hogy részletes betekintést nyerhessünk az adott típus sajátosságaiba.
Milyen gyakran kell a vezérműszíjat cserélni?
Bár nem lehet univerzálisan alkalmazható szabályt felállítani arra, hogy mikor kell a vezérműszíjat cserélni, nagy általánosságban azt lehetne mondani, hogy valamikor 60 és 120 ezer kilométer között mindenképp érdemes foglalkozni vele. Ha esetleg nem használjuk minden nap az autónkat, és 5 év alatt nem teszünk meg ennyi kilométert, akkor is el kell vinni vezérműszíj-cserére, 5 év alatt ugyanis eléggé kikopik az alkatrész ahhoz, hogy megbízhatatlanná váljon, függetlenül a megtett kilométerek számától. Pontosabb diagnózist viszont csak a konkrét modell ismerete után lehetne felállítani, ezt pedig nyugodtan bízzuk szakemberekre. Ezzel pedig elérkeztünk a dolog másik kritikus részéhez, fontos ugyanis hangsúlyozni azt is, hogy a vezérműszíj cseréjét minden esetben profikra kell bízni, nem szabad házilag összebarkácsolt megoldásokra támaszkodni egy ilyen fontos művelet elvégzésekor. Hihetetlen mértékű pontosság és precizitás szükséges ahhoz, hogy hibátlanul véghez vigyük a cserét, a speciális szerszámokról nem is beszélve, amelyekkel csak a szakemberek rendelkeznek. A megadott kilométerek számát és az öt évet sem lehet kőbe vésett szabályként értelmezni, ha biztosra akar menni az ember, azt javasolnánk, ennyit se várjon a cseréjével. A hozzáértők pedig azt szokták mondani, hogy egy használtautó megvásárlása után cserélni kell a vezérműszíjat is, biztos, ami biztos. Kellő odafigyeléssel ez a rémálom is elkerülhető, és jó esetben soha nem kell foglalkozni a fentebb leírt következményekkel.
